Havi mustra – a zanza zanzája a projekt komplexitásának fogalmáról

2017-02-02

Köszöntöm a bejegyzés Olvasóit! Egyetemi kurzusaimat gyakran indítom azzal a gondolattal, hogy a társadalomtudományok művelői létező jelenségekről beszélnek, de azt sokan, sokféle módon értelmezhetik, ellentétben a matematikával, ahol absztrakt, de éppen ezért egyértelmű fogalmakkal operálnak. Például az egy ponttól egyenlő távolságra eső pontok mértani helye a síkban a kör, és ezzel a meghatározással mindenki elégedett lesz, és jó esetben érti is a fogalmat. Ha viszont egy projekt komplexitásáról esik szó, akkor abban ugyan minden projektmenedzser egyet fog érteni, hogy ez egy releváns, fontos és létező jelenséget megnevező kifejezés, de a fogalom értelmezése, mibenléte tárgyában már számos eltérő nézettel, véleménnyel fogunk találkozni.

Az akadémiai szféra bevált módszerrel rendelkezik az olyan helyzetek kezelésére, amikor egy valós fogalom több, egymástól eltérő módon is értelmezhető. A diskurzus összefoglalását az ún. irodalmi áttekintés (literature review) keretében szokás megtenni, aminek elkészítése rendszerint meglehetősen munkás és körülményes. A feladat tulajdonképpen az adott terület zanzájának elkészítése. Három ausztrál kutató (Bakshsi, Ireland és Gorod) egy tavalyi cikkükben1 széleskörű áttekintést adott a projekt komplexitás irodalmáról. A kutatók két kérdést vizsgáltak, úgymint

1.       milyen jellemzői vannak a projekt komplexitásnak és ezek miként alakulnak ki; és

2.       milyen tényezők járulnak hozzá egy projekt komplexitásához?

Egy irodalmi áttekintés elkészítése során először azt kell megfogalmazni, hogy a kutatók milyen kritériumok alapján, milyen forrásokból kívánnak releváns publikációkat összegyűjteni, majd a kiválasztott tételeket egyenként feldolgozva, az azokban talált jellegzetességek alapján csoportokat (iskolákat) szokás elkülöníteni. Aki ennél még többet szeretne, az ún. kritikai irodalmi áttekintés (critical literature review) elkészítésére vállalkozhat, ahol a feldolgozott publikációk tartalmi elemzését és annak tartalmi kiegészítését is el kell végezni.

A fenti szerzők a kritikai elemzésig ugyan nem jutnak el, de az általuk elvégzett munka nagyságát jól mutatja, hogy nyolc szaklapban 1990 és 2015 között megjelent 423 publikációt néztek át. A releváns publikációk szűrése módszertanilag ötlépéses folyamatban történt, ahol az első lépésben három elektronikus adatbázisban fellelt 9585 publikáció közül válogattak ki a feldolgozása kerülőket.

A szerzők az olvasottak alapján a projekt komplexitás értelmezése terén három iskolát véltek azonosítani, (1) a Project Management Institute (PMI) fogalmi megközelítését követő iskolát; (2) a rendszerelméleti (System of Systems, SoS) iskolát és (3) a (komplexitás) elméleti iskolát.

A szerzők szerint a PMI iskola perspektívájának központi eleme a „strukturális komplexitás”. A strukturális komplexitás fogalmát a számítástudomány művelői használják, amely végső soron a feladat természetéből (azaz magából a feladatból) adódó bonyolultságra fókuszál. Ennek alapján különböző komplexitási osztályokat határoznak meg és vizsgálnak. A PMI perspektívájában további vizsgálandó elemek a bizonytalanság és szocio-politikai tényezők.

A rendszerelméleti (SoS) iskola követői az autonóm és független rendszerek összehangolásának (kontrollálásának) vizsgálatából indulnak ki. Az SoS perspektívájában a komplex projektekben ügynökök (agents) spontán módon kísérlik meg a külső és belső perturbációk kezelését.

Az elméleti iskola perspektívájában más tudományterületek fogalomrendszerét és megközelítését (úgymint: bonyolultságelmélet; szervezetelmélet; kontingencia elmélet; korlátok elmélete /theory of constraints/; hálózatelmélet; káoszelmélet stb.) felhasználva kísérelik meg a projekt komplexitás fogalmának leírását. Ennek az iskolának a képviselői szintén a projekt funkcionális aspektusával foglalkoznak.

Bakshsi és társai a feldolgozott irodalom alapján 125, a projekt komplexitását befolyásoló tényezőt azonosítottak, melyeket hét tényező-csoportba soroltak. A tényező-csoportok az alábbiak: a projekt kontextusa; a kapcsolódás (connectivity); az eltérőség (diversity); a kialakultság /bizonytalanság/ (emergence); a projekt mérete; az autonómia és a hozzátartozás (belonging). A kezdetben egyszerűnek látszó komplexitás fogalmat így aztán sikerült helyenként jóval homályosabbakra visszavezetni!

Ez az a pillanat, amikor a gyakorló projektmenedzserek elnéző mosollyal tolhatnák félre a köldöknézők újabb remekművét, de ezt bizony rosszul tennék. Ellenőrző listaként, gondolatébresztőként ugyanis kiválóan használható a projekt komplexitását befolyásoló tényezők több mint két oldalra kiterjedő cikkbeli felsorolása! Ez a lista arra bizonyosan jó, hogy a projektjét tervező projektmenedzser az egyes tételeknél meg-megállva, elgondolkozzon azon, hogy az ő esetében releváns-e az a tényező, és ha igen, akkor mi lehet ennek a következménye. A számok szerelmesei azt is megtehetik, hogy a kiválasztott komplexitási tényezőket egy-egy diszkrét skálán értékelik, majd a súlyozott összegükkel jellemzik a projekt komplexitását.

Nagy dolog a tudomány.

 

Klimkó Gábor

 

1 Bakshsi et al (2016). Clarifying the project complexity construct: Past, present and future. International Journal of Project Management, 34 (2016), pp. 1199–1213

Havi mustra – a zanza zanzája a projekt komplexitásának fogalmáról
Nem tagunk még?
Regisztráció
x