Havi mustra a megaprojektek sikerének három titkáról

2018-09-30

Köszöntöm az Olvasót! Az októberi bejegyzéshez témát keresvén akadtam rá a Project Management Journal tavaly decemberi megaprojekttel foglalkozó specifikus számára /48(6)/. A téma Magyarországon is aktuális; a paksi atomerőmű tervezett bővítése, a Belgrád-Budapest vasútvonal megépítése vagy az éppen minap leporolt terv a budapesti Nyugati és Déli pályaudvar alagúttal történő összekötéséről simán belefér a megaprojekt kategóriájába, amit alatt Flyvbjerg az egymilliárd USD bekerülési költség feletti projekteket érti (1). A tematikus szám cikkei között tallózva került a szemem elé Shenhar és Holzmann: The Three Secrets of Megaproject Success sokat sejtető című (2) munkája. Erről a cikkről szól a mostani poszt.

Shenhar neve remélhetőleg ismerősen cseng a Havi mustra olvasói számára. Ez év áprilisában írtam (3) Shenhar és Dvir „Reinventing Project Management – The Diamond Approach to Successful Growth and Innovation” (4) című  könyvéről, ami a bombasztikus cím ellenére - vagy talán éppen azért – nagyon is használható gondolatokat osztott meg a nagyközönséggel. A szerző e korábbi munkája töltött el vérmes reményekkel, hogy ez alkalommal sem fog csalódást okozni.

Számos kudarcot írtak meg a megaprojektek történetéből. Shenhar és Holzmann másképp tették fel a kérdésüket, amikor kvalitatív elemzés útján górcső alá vették a siker „titkait”. A szerzők a Project Management Journal tudományos stílusának megfelelő körítéssel álltak neki e feladatnak. Három elméleti iskola megközelítését, úgymint a komplexitás-elmélet, a strukturális kontingencia elmélet és a tranzakciós költségek elmélete szemszögéből vizsgálták a megaprojektek irodalmát. A feldolgozott források kivonatos ismertetésétől megkímélem az Olvasót, részben a kompetencia hiánya miatt, illetve terjedelmi okokból. A lányeg, hogy a szerzők cikkükben 14 megaprojekt vázlatos feldolgozására támaszkodva (közöttük a sydney-i operaház építése, a Boeing 787 Dreamliner típus kifejlesztése, a Hubble űrteleszkóp elkészítése, a holdraszállás előkészítése), három olyan „titkot” fedtek fel, amelyek ismerete elősegítheti egy megaprojekt sikerét.

1. Legyen letisztult stratégiai jövőképe (clear strategic vision) a megaprojektnek! Itt „jövőkép” (vision) alatt a projekt eredménytermékének egy egyszerű, közérthető, de ugyanakkor figyelmet felkeltő leírása értendő – például „az emberiség képviselője a Holdra lép” Attól lesz „stratégiai” a jövőkép, hogy olyan fontos és kívánatos eredmény elérését célozza, melynek hosszútávú hatása lesz. A „letisztultság” pedig azt fedi , hogy mindenki számára világos, miként érik el a célt.

2. Legyen teljes összhang (total alignment) a projektben résztvevők között! Az összhang (egyetértés) terjedjen ki mind a célokra (goals), mind azok elérésének mikéntjére (means) és a várható nehézségekre (difficulties). Az érintettek közé tartoznak elsősorban a projekt szponzora, a projektgazda szervezet, a vállalkozók, alvállalkozók, a felhasználók és további politikai, pénzügyi és társadalmi intézmények. A teljes összhang elérés érdekében világos és egyértelmű kommunikációs szabályokat, útmutatókat kell alkalmazni, ideértve a közös nyelvezetet és az értelmezhető jelentéseket, amelyeket az összes érintett alkalmaz. A szerzők több példát hivatkoznak közös kommunikációs szabályok helyes használatára.

3. A megaprojekt komplexitásának megfelelő kezelésmód alkalmazása (adapting to complexity). A komplexitás a megaprojektek jellegzetessége, viszont a komplexitás természete megaprojektenként másban nyilvánul meg, azaz sajátosan kell kezelni.

A szerzők a fenti három sikerkritériumot megvizsgálták a cikkben hivatkozott 14 megaprojekten. Azok a megaprojektek, ahol a három sikertényező egyike sem állt fenn, megbuktak. A szerzők azzal zárják gondolataikat, hogy – a cikk módszertani korlátjain belül – a fenti három „titok” léte szükséges feltétele egy megaprojekt sikerének.

Shenhar és Holzmann műve érdekes, bár a szőrszálhasogatók számára számos támadási felületet meghagyó olvasmány. Egy megaprojekt indításakor ugyanakkor szolgálhat iránytűként vagy ellenőrző listaként, persze megaprojektek tervezését és vezetését nem szoktak nyeretlen kétéves versenyzőkre bízni. A cikkben említett „titkok” és a mögöttes fogalmak és témák átgondolása az induláskor bizonyosan minden megaprojekt előnyére válik.

Klimkó Gábor


Források

(1)Flyvbjerg, B. (2014). What you should know about megaprojects and why: An overview. Project Management Journal, 45(2), pp. 6-19., https://doi.org/10.1002/pmj.21409

(2) Shenhar, A., Holzmann, V. (2017). The Three Secrets of Megaproject Success: Clear Strategic Vision, Total Alignment, and Adapting to Complexity. Project Management Journal, 48(6), pp. 29-46. https://doi.org/10.1177/875697281704800604

(3) lásd https://www.pmsz.hu/hirek-aktualitasok/havi-mustra/havi-mustra-a-projektmenedzsment-allitolagos-ujrafeltalalasarol

(4) Shenhar, A. J., Dvir, D. (2007). Reinventing project management: the diamond approach to successful growth and innovation. Harvard Business Review Press.

Havi mustra a megaprojektek sikerének három titkáról
Nem tagunk még?
Regisztráció
x