Havi mustra a projektmenedzsment szabványok honosításáról

2018-08-27

Köszöntöm az Olvasót! A nyári uborkaszezon után egy régi adósságommal térek vissza, ez alkalommal ugyanis a Magyar Szabványügyi Testületnél a PMSz képviseletében végzett munkáról fogok írni.

Előfordulnak olyan esetek, amikor egy szabvány alkalmazását az egyetlen lehetséges és üdvözítő útnak próbálják beállítani, holott egy szabvány léte elvben senkit semmire sem kötelez. Szabvány kötelező alkalmazását csak jogszabály írhatja elő. Az is igaz viszont, hogy egy termékszabvány akár egy iparág sorsát is meghatározhatja, lásd például a Portable Document Format (PDF) diadalmenetét.

Annak eldöntése sem feltétlenül egyszerű, hogy egyáltalán mi minősül szabványnak. Magyarországon gyakran az International Organization for Standardisation (ISO) által kiadott szabványokra szoktak gondolni, pedig számos más szabványosító testület is létezik, mint például az ETSI (European Telecommunications Standards Institute), az ANSI (American National Standards Institute) stb. A projektmenedzsment bibliájaként emlegetett PMBOK például az ANSI/PMI 99-001-2017 szabvány, az ISO világában ehhez fogható (bár jóval kisebb terjedelmű) az ISO 21500:2012. Ugyanakkor a brit Association for Project Management által gondozott APM Book of Knowledge mögött nem áll szabványosító testület, ezért a kukacoskodók de facto szabvány néven szokták emlegetni.

A projektmenedzsment világában a szabványok folyamatokat (PMBOK, ISO 21500:2012), vagy kompetenciákat (lásd az IPMA ICB 4.0) írnak le. Itt fontos azt is megjegyezni, hogy az ISO 21500:2012 úgynevezett irányelv (guideline), és nem követelményszabvány (requirements standard), ami azért nagy különbség, mert csak az utóbbi auditálható, azaz alkalmazása ellenőrizhető független harmadik fél által.

Az ISO szervezetében 161 nemzeti szabványosító testület képviselteti magát, akik közel konszenzusos (értsd szavazásos) döntéshozatallal állapodnak meg egy szabvány szövegében. Magyarország nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSzT), amely a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint köztestületként és kizárólagos jogkörrel látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat (a PMSz MSzT tag). Az ISO magyar tagszervezete ennek megfelelően az MSzT. Az ISO-nál az egyes szabványosítási területekkel az ún. Technical Committee-k (TC-k) foglalkoznak, ezek közül a projekt-, program és portfóliómenedzsment témái a TC258-hoz tartoznak, Magyarország is részt vesz ezen terület szabványosításában. Az MSzT megfelelő magyar munkabizottsága az MB258, ebbe a munkabizottságba delegált engem képviselőként a PMSz elnöksége.

Az ISO szabványok megalkotása legtöbbször időigényes folyamat, aminek néha az eredménye is sajátságos (egy ISO szabvány barokkos életciklusa jól meghatározott részekre bontható, amelyet ún. szakaszkódokkal jelölnek). Nem ok nélkül szokták tréfásan mondani, hogy a teve nem más, mint egy bizottság által tervezett ló. Egyes szabványok szövege helyenként a sok csiszolgatás után végül olyan homályossá válik, hogy az igazi értelmét csak a megfogalmazói ismerik.

Mint az a TC258 honlapjáról kitűnik, az ISO a projekt-, program és portfóliómenedzsment témakörében eddig hat szabványt bocsátott ki és további egyet fejlesztenek. Természetesen a már kibocsátott szabványok is időről-időre felülvizsgálatra és módosításra kerülnek a szabványalkalmazók visszajelzései alapján.

Az MSzT MB258 munkabizottság évente legfeljebb négy alkalommal szokott összeülni. A munkabizottság tagjai az MSzT-képviselőjétől kapják meg az ISO/TC258 által előállított dokumentumokat véleményezésre, ami rendszerint elektronikus levelezés útján lebonyolított szavazás útján történik. A munkabizottság további feladata a témakörébe eső szabványok magyar változatának előállítása, azaz honosítása, és ez adja csoport munkájának a gerincét. Eddig kettő szabvány került honosításra, az MSz ISO 21500:2015 Útmutató a projektvezetéshez és az MSz ISO 21504:2017 Projektvezetés, program-, és portfóliókezelés. Útmutató a portfóliókezeléshez (az évszám a honosított /magyar nyelvű/ szabvány kibocsátási éve).

Egy szabvány honosításának a szokásos menete az adott angol nyelvű szabvány terminológiameghatározással foglalkozó részének feldolgozásával, megvitatásával és lehetőség szerint rögzítésével kezdődik. Ezt követi a nyers szakfordítás elkészítése, amit részletekbe menően megvitatnak a munkabizottság tagjai. Az egyeztetése eredményeképpen elfogadott szöveget pedig még anyanyelvi lektor is ellenőrzi. (Így készültek egyébként a PMBOK változatának fordításai is, ami nem ISO szabvány).

A magyar terminológia és a szakfordítás megvitatása parázs vitákat szokott felszítani az MSzT MB258 tagjai között. Számos szempont van ugyanis: minél pontosabban vissza kéne adni a honosítandó szabvány eredeti jelentését; lehetőség illeszkedni kellene a korábban honosított szabványok magyar terminológiájához és persze a már széles körben használt (pl. a PMBOK fordításában szereplő) terminológiát is jó lenne követni. Az érthetőség kedvéért egy példa: a „business case” kifejezést, melyet a PRINCE2 magyarítói „befektetésindoklásnak”, a PMBOK fordítói „üzleti tervnek” fordítottak, az MSz ISO 21500:2015-ben hosszas vita után „üzleti indoklás” lett. A terminológia fordításánál sokkal nehezebbek azonban azok az esetek, amikor az angol nyelvű szabványszöveg egy-egy mondatát a munkabizottság tagjai eltérően értelmeznek. Ilyenek esetek is bőven előfordultak (helyhiány miatt erre itt nem közlök példát).

Az MSzT MB258 honosítási munkájának következő állomása az ISO 21503:2017 Project, programme and portfolio management -- Guidance on programme management szabvány lesz. Az előkészületek zajlanak, a honosítás költségeihez keresünk még támogatókat. A PMSz, küldetéséhez híven, mind a két eddig honosított projektmenedzsment szabvány előállítási költségeihez hozzájárult és ez a szándék e harmadik szabvány esetében is.

A szabványokat alkalmazóik egységes nyelvezet és értelmezés kialakításához tudják használni. Ugyanakkor némi óvatosságra intem a szabványhívőket: ez a világ nem a kezdők terepe. Tapasztalt és a szakirodalomban jártas vezetővel érdemes ezt az utat választani.

Klimkó Gábor
 

Havi mustra a projektmenedzsment szabványok honosításáról
Nem tagunk még?
Regisztráció
x