Ön egy archívumban található cikket olvas.
x

Havi mustra – bizalom és kiszámíthatóság a projektekben

2017-06-14

Köszöntöm a bejegyzés Olvasóit! Az e havi téma ötletét az adta, hogy nemrégiben részt vettem egy olyan összejövetelen, ahol kollégáim bemutatták a bizalom fogalmát használó, folyamatban levő kutatásaikat. E fogalom értelmezése persze, mint az a társadalomtudományokban megszokott, meglehetősen összetett és többféle lehet.

A bizalomnak a társadalomban és a gazdaságban betöltött jótékony és előrevivő hatásáról sokaknak Fukuyama magyarul is elérhető híres könyve1 juthat az eszébe. Fukuyama szerint a modern társadalmak legfőbb feladata a társadalmi bizalom megőrzése és megteremtése, mert ennek hiánya legalább akkora mértékében hátráltatja a gazdaság fejlődését, mint a fizikai vagy szellemi tőke szűkössége. A könyv tulajdonképpen annak a józan ésszel belátható bölcsességnek (avagy trivialitásnak) a gazdaságtörténész és gazdaságszociológus eszköztárával történő alátámasztása, hogy a bizalom léte miatt mind a termelés, mind az innováció hatékonyabb lesz.

Fukuyama makroszinten foglalkozott a bizalom kérdésével, de gondolatmenete nyilván értelmezhető mikroszinten is. Így kézenfekvő volt, hogy e fogalom a projektek világában is fontos szerepet játszhat. Rákerestem a Google Scholar segítségével a bizalom a projektmenedzsment témájához kapcsolódó cikkekre (a keresési kulcsszavak: „project team trust” voltak), és természetesen változatos forrásokban, szép számmal és bőséges idézettséggel jelentek meg találatok, lásd pl. 2,3,4,5,6. E cikkekben a szerzők - a társadalomtudományi kutatás világában elfogadott szabályok szerint - rendszerint azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a bizalom léte serkenti a teljesítményt, majd egy mintán statisztikai eszközökkel alátámasztották az állításukat.Rákerestem hát a projektmenedzsment és a kiszámítható viselkedés kapcsolatát fürkésző publikációkra is, és nem sokra jutottam. Hacsak nem rontottam el a keresés során valamit, akkor ritka szerencsém van, mert ez az eredménytelenség egy fehér folt létére utalhat az akadémiai világban.

Ezen a ponton elgondolkoztam. A gyakorló projektmenedzser számára ugyanis a projekteredmény elérése szempontjából nem a bizalom léte az igazán fontos, hanem a projekttagok kiszámítható (nagy biztonsággal előre jelezhető) viselkedése. Ha ugyanis a projekttagok viselkedése kiszámítható, akkor a projektmenedzser képes (lehet) megbízhatóan tervezni, például már a projekt elején láthatja, hogy a kapott csapattal igen kicsit az esélye a sikerre. Egy másik példa: nem feltétlenül baj az, ha egy projekttag felületes, feltéve, hogy erről a tulajdonságáról tud a projekt menedzsere. Ilyen esetben a vezetőnek azzal kell terveznie, hogy az illető projekttag munkáját majd ellenőriztetni kell. A munka összességében persze kevésbé lesz hatékony, viszont lehet eredményes. Vagy ha nagyotmondó vagy füllentésre hajló kollégával kell együtt dolgozni, ennek ismeretében kezelendő a helyzet. A kiszámíthatóság ekképpen tehát akár a bizalom tágabb értelmezéseként is felfogható.

Rákerestem hát a projektmenedzsment és a kiszámítható viselkedés kapcsolatát vizsgáló publikációkra is, és nem sokra jutottam. Hacsak nem rontottam el valamit a keresés során, akkor ritka szerencsém van, mert ez az eredménytelenség egy fehér folt létére utalhat a projektmenedzsment szakirodalmában.

Fellelkesülve attól a gondolattól, hogy kutatóként megfogtam az Isten lábát, kísérletet tettem a kiszámítható viselkedés fogalmának leírására (a projektek világában). Egy projektmenedzser számára szerintem akkor kiszámítható egy projekttag viselkedése, ha

  • azokban a kontextusokban, ahol az illetőnek projektmunkát kell végeznie (pl. emlékeztetőt kell írni, interjút kell készíteni stb.)
  • azokkal a viselkedését lényegesen befolyásoló környezeti tényezőkkel, amelyeket a projektmenedzser ismer (pl. a projekttagnak magas a bérigénye, vagy a veszélyeztett terhes felesége miatt előnyben részesíti az otthoni munkavégzést stb.)
  • az illető projekttag (projektmenedzser által) előre látható viselkedése nem tér nagyon a tényleges viselkedésétől, ami lehetővé teszi a megbízható tervezést.

A meghatározás rávilágít arra, hogy a kiszámítható viselkedés értelmezése attól is függ, hogy ki a szemlélő – a feleség jobban ismeri a férjét, mint az újdonsült munkáltató. A fenti feltételek körmönfontan és körülményesen hangzanak, pedig a tartalmuk gyakorlatban nagyon egyszerű.

A megbízható viselkedés fogalmát alkalmazhatjuk szervezetekre is. Amikor egy projekthez alvállalkozót keres valaki, akkor a fővállalkozónak létfontosságú, hogy kiszámítható partnerrel dolgozzon együtt.

A gyakorló projektmenedzser számára az lesz a feladvány, hogy honnan tudja, hogy egy projekttag avagy alvállalkozó kiszámítható-e? (Van itt persze némi csalafintaság abban, hogy e kérdés fekete-fehér, holott az élet szürke, de ezt most ne feszegessük). Akikkel a projektmenedzser hosszabb ideje áll munkakapcsolatban, azokkal nem lesz gond, a kérdés az új szereplők megítélésével kapcsolatban lesz izgalmas. Olyan projekttagok esetében, akiket „jól” ismer a projektmenedzser, nyilván fennáll a három feltétel, ez az ismeret rendszerint korábbi közös munkatapasztalatok birtokában alakulhat ki. 

Ezzel aztán el is jutottunk a szociálpszichológia két klasszikus problémafelvetéséhez, a mások észlelésének pontossága, illetve a mások viselkedése okaira vonatkozó következtetéseink témájához. A projektmenedzsernek rendelkeznie kellene a pontos és helyes személy észlelés képességével, ez azonban bőségesen rejt buktatókat magában. A témák részletei iránt mélyebben érdeklődő olvasóknak melegen ajánlom figyelmébe Forgács József kiváló művét7 , a gyakorlat kérdéseire pedig alkalomadtán visszatérünk majd.

Klimkó Gábor

 

1 Fukuyama, F. (1997). Bizalom. Európa Kiadó
Porter, T. W., & Lilly, B. S. (1996). The effects of conflict, trust, and task commitment on project team performance. International Journal of Conflict Management, 7(4), 361-376.
Barczak, G., Lassk, F., & Mulki, J. (2010). Antecedents of team creativity: An examination of team emotional intelligence, team trust and collaborative culture. Creativity and Innovation Management, 19(4), 332-345.
Maurer, I. (2010). How to build trust in inter-organizational projects: The impact of project staffing and project rewards on the formation of trust, knowledge acquisition and product innovation. International Journal of Project Management, 28(7), 629-637.
Spector, M. D., & Jones, G. E. (2004). Trust in the workplace: Factors affecting trust formation between team members. The Journal of social psychology, 144(3), 311-321.
Brattström, A., Löfsten, H., & Richtnér, A. (2012). Creativity, trust and systematic processes in product development. Research Policy, 41(4), 743-755
Forgács, J. (2007) A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz

Havi mustra – bizalom és kiszámíthatóság a projektekben
Nem tagunk még?
Regisztráció
x
PMSZ tagsági kampány x