Növekvő közösség

2017-11-30

Növekvő közösség
- avagy a kezdetektől a szövetségi nagykövetekig

- szemelvények egy kerekasztal-beszélgetésből –

Érdekes sztorik és fontos gondolatok arról, hogyan lett egy ötletből egy folyamatosan bővülő, egyre nyitottabb szakmai közösség. A kerekasztalnál helyet foglalt:

  • Borbényi Katalin, a Női Klub egyik alapítója, egyéni tag
  • Ódorné Kovács Ildikó, a PMSZ titkárságvezetője
  • Trombitás Titánia, az Ifjúsági Tagozat képviselője, egyéni tag
  • Iványi Antal, önkéntes, egyéni tag
  • Szilágyi László, alapító tag, egyéni tag

A beszélgetést vezette: Géczyné Rusz Ágnes, kommunikációs munkatárs.

GRÁ: „Kicsivel” később, 2011-ben, amikor diákmunkás interjúra készültem hozzátok, nekem is rá kellett gugliznom: Magyar Projektmenedzsment Szövetség meg projekt. Vajon mi a szösz ez? Bele kellett tanulnom. Nagyon tetszett, hogy egy igazi közösségbe kerültem – ma is így jellemzik a legtöbben a Szövetséget. Milyen közösség szerintetek a PMSZ?

TT: Nyitott, kapcsolatkereső… Két évvel ezelőtt találtam szembe magamat az interneten a PMSZ egyik körkapcsolásának témakörével. A művészet és a projektmenedzsment kapcsolatáról szólt, jelentkeztem rá. Azóta vagyok tag, tavaly, 2016 októberében pedig megalapítottuk az ifjúsági tagozatot. Nekem az a legszimpatikusabb a Szövetségben, hogy sok dolog felé nyit: a sport felé, a művészetek felé is. Keresi a kapcsolatot a többi tudományággal, területtel.

BK: Első körben, ami eszembe jut róla, az a tudásmegosztás. Nekem ez fontos, és ki is merítem maximálisan. Három éve vagyok tag, és volt némi szerepem az első női klub szervezésében is. Ahogy időm engedi, látogatom a fórumokat, teadélutánokat, nyomon követem, mi történik a Szövetséggel. Olyan információmennyiség van ebben a közösségben, hogy bármilyen, projektmenedzsmenttel kapcsolatos témát bedobok, jön a válasz és a megoldás, és jönnek a gyakorlati tapasztalatok is. Ez egy óriási érték, ha jól tudjuk működtetni és kiaknázni.  A másik, ami eszembe jut, az a szakmán túli közösség, hiszen itt barátságok és emberi kapcsolatok alakulnak.

SZL: Amikor alakult, az volt a cél, hogy létrehozzunk egy közös nyelvet, amelyen megértjük egymást. Aztán rájöttünk, hogy eleve mindenki mást ért projektmenedzsment alatt. Máshogy gondolkodott egy építőipari szakember, és máshogy egy informatikus. Ezt akartuk valamilyen közös platformra, közös gondolatra hozni. Aztán a közösség egyszerűen csak elkezdett összekovácsolódni, egyre többen csatlakoztak, színesítették, hozták a saját tudásukat.

IA: Igen. Érdekes látni, hogy teljesen idegenek összekerülnek, és nagyon rövid idő alatt tudnak nyíltan a szakmáról beszélgetni. Én öt évvel ezelőtt először egyéni tagként csatlakoztam a Szövetséghez, ma pedig már szervezeti tagként az Ericssont képviselem. Van egy keménymag, egy tizenöt-húsz fős csapat, akik évek óta minden alkalommal ott vannak. Jó látni őket, de jó látni azt is, hogy vannak új arcok, akik idővel szintén rendszeres vendégeink lettek. És jó látni a diákokat, akik végeznek az iskolában, aztán becsatlakoznak az ifjúsági tagozatba, és részei lesznek ennek a közösségnek. Végre lesz bátorságuk jönni és kérdezni – hiszen ez a legfontosabb része a dolognak: hogy valamilyen módon a belénk szorult tapasztalatból vissza tudjunk adni.

TT: A rendezvényeken nagyon családias, baráti a hangulat. A középpontban mindig a problémamegoldás van, bárki bedobhatja az ötleteit, szinte brainstorming jellegű az egész. Az ifjúsági tagozat megalakulásánál azt fogalmaztuk meg: iránymutatást várunk a Szövetségtől, segítsen nekünk jobban látni a dolgokat, segítsen a helyes irányba formálni a nézőpontjainkat. Ez segíti a további kapcsolatépítést a fiatalabb és a tapasztaltabb tagok között, tovább mélyíti a kapcsolatokat.

GRÁ: Ma már sok olyan, a perifériáról érdeklődő szakember kerül a Szövetség közelébe, akik nem feltétlenül a szakmában dolgoznak, de kedvelik a rendezvényeinket, a körkapcsolásokat. A tavalyi évben már 229 egyéni és 296 delegált szervezeti tagunk volt.

IA: A Magyar Projektmenedzsment Szövetség felkerült a térképre. Eddig háttérszervezetként, csendben működött – most pedig tényező lett. A cégek elismerik, látnak benne értéket, tehát a harcnak, amit végzett a szervezet, volt értelme. Most egyre kell vigyázni: nehogy belesüppedjen egy megszokásba, és lekopjanak a tagok. Ne váltsunk át oda, hogy a tagok „befizetik a tagdíjat, de nem vesznek részt”. Fontos, hogy ne csak felbukkanjon a Szövetség a cégek képernyőjén, hanem ott is maradjon. Sőt jelenjen meg az oktatásban is. Az elnökség tagjai ott vannak a legtöbb egyetemen, a BME-től az ELTE-n keresztül a Corvinusig.

SZL: Sokszor mondtam a számvizsgáló bizottság elnökeként: a Szövetség pénzállománya azért van, hogy színesebbek legyenek azok a rendezvények. Nyissunk meg új szakmai irányokat! Ez szépen el is indult. Az elnökségben mindenki töri a fejét, hogy lehetne újra és újra megújulni, még tovább nyitni, fejleszteni. Természetes léte lett a szervezetnek, hogy azon gondolkodik, mivel tudja fenntarthatóvá tenni azt a fajta növekedést, elismertséget, működést, amiben most van.

GRÁ: Minél többen vagyunk, ez annál több munkát jelent. Vajon tudunk ugyanezzel a lendülettel tovább növekedni?

BK: Projektmenedzser projektmenedzsert vonz. Valamiért a missziómnak érzem, hogy a Generaliban elhintsem a PMSZ jótékony hatásait, és az új kollégáknak is mindig meséljek róla. Azt gondolom, példamutatónak kell lennünk. Legyünk büszkék arra, hogy egy nagyon erős minőséget képviselő, szakmai szövetség tagjai vagyunk. A szájhagyomány útján terjedő, közösségeket bevonó módszerben hiszek. Mint amikor azt kéri valaki: „Mondjatok egy jó asztalost!” És csak olyan ajánl az ember, aki valóban jó. Ez hasonlóan működik.

TT: Bár nyit az egyetemek felé a Szövetség, de az ottani iskolaszövetkezetekkel veszi fel a kapcsolatot. Szerintem jó irány lenne magukat a hallgatókat – függetlenül attól, hogy projektmenedzsmentre vagy másra szeretnének-e szakosodni – az egyetemen belül, közvetlenebbül megszólítani. Így nyitni lehetne olyan fiatalok felé is, akik most még nem is gondolnak arra, hogy ez a szakma érdekelheti őket. Biztos vagyok abban, hogy erre a Szövetség is nyitott, csak még nem vetődött fel az igény.

GRÁ: Mi lesz itt újabb húsz év múlva? Hogy látjátok a PMSZ és a szakma jövőjét?

IA: Azt gondolom, lassan mindenki ráébred: még a legegyszerűbb dolgot is projektszerűen kell csinálni. Tudom, hogy egy szögletes mérnök vagyok, de számomra a hétvégi kirándulástól a házépítésig minden egy-egy projekt: mikroprojekt, amire felállítunk ütemtervet, készítünk büdzsét. Csak épp családi, kisközösségi szinten. Ezért ez a szemlélet valószínűleg szélesedni fog a teljes népesség körében, és jó lenne, ha a PMSZ segítségével ez a fajta oktatásszemlélet leszivárogna egészen a középiskola környékére, vagy akár az alá. Be kellene csempészni a projektszerű gondolkodást valahogyan az oktatásba.

BK: Egy előadáson láttam, hogy a projektmenedzserek száma akár világszinten, akár hazai viszonylatban hogyan változik. Robbanásszerű növekedés várható. Ez hatással kell legyen a Szövetség életére is. A másik, hogy itt, a technológiai forradalom kellős közepén két évre sem tudunk előre tervezni, annyira felgyorsult a világ. A trendek egyik évről a másikra változnak, csak kapkodjuk a fejünket az innovációs viharokban.

SZL: Talán épp a projektmenedzsment, a saját életünk menedzsmentje lesz az, ahol az emberek megtalálják majd a helyüket ebben a nagyon virtualizált, automatizált világban. Mert az a világ nem fogja elvárni, hogy dolgozz: kifizetnek egy normál bért, és az emberek alkotóvá, pozitívvá válnak, felszabadul a kreativitásuk, hisz nem nyomja őket a teher, hogy holnap is kenyeret kell adni a gyereknek. Ez a fajta kreativitás - hogy valami újat hozzunk létre, és azt hogyan csináljuk meg, hogyan illesszük mindabba, ami már most itt, körülöttünk létezik -  pont az a gondolkodásmód, amelyet egy projektmenedzser képvisel. Azt gondolom, hogy tíz-húsz év múlva ezt a szakmát nem biztos, hogy így fogják hívni, de nagyon fontos lesz az emberek szempontjából, az emberek közötti kapcsolat és kommunikáció szempontjából. Lehet, hogy ez lesz a jövő szakmája.
 

Használja ki early bird ajánlatunkat! Amennyiben 2017. december 31-ig megújítja egyéni tagságát, kedvezményt biztosítunk! Részletek>>

Növekvő közösség
Növekvő közösségNövekvő közösségNövekvő közösség
Nem tagunk még?
Regisztráció
x
PMSZ tagsági kampány x